2013. január 8., kedd

Tűnődés

Nem kellett korán keljek, a vérvételt átraktuk jövőhétre. Hajnali 1-ig vártam Rá, aztán kiderült hogy nem jó a nete, de már majd elaludtam és alig tudott visszaírni. Azt még eltudtam neki mondani mennyire hiányzik!
Egészen jól ébredtem, de OTTHON HAGYTAM A TELEFONOM... Nem tudom hogy csináltam és csak az iskolában szembesültem vele. Kicsit rossz volt az időérzékem és lassabban teltek az órák de kibírtam, hisz csak 5 óránk volt. Lassan mindenből le is zárnak a félév miatt, és a 3 és fél év alatt idén van a legjobb átlagom és nagyon büszke vagyok most erre, még akkor is ha nem a legjobb:) Mivel már január is van 22-én tabló fotózás amit már azért várok, remélem jók lesznek a képek és hogy a tabló sem lesz nagyon gázos.
Suli után agyon siettem haza hogy tudjunk beszélni a Márkommal, de sajnos még mindig rossz a nete, így csak írogatni tudtunk de nem láthattuk egymást, amiért őszintén elég szomorú voltam mert legközelebb csak szombaton láthatom(kamerán keresztül) :(
Lovelovelove...the real faces :)
Beszélgettünk annyi mindenről a jövővel kapcsolatban. Annyira bizonytalan vagyok mindenben, nem tudok dönteni, nem tudom hogy mi lesz és ez ijesztő! Semmiféleképpen nem akarok már egyetemre menni, ez az egy amit már eldöntöttem.

A verzió: Jelentkezem OKJ képzésre Pesten, esetleg alkalmazott grafikus(de kell alkalmassági felvételi és még referenciám sincsen, és még rajzolni sem tudok eljárni, itthon meg valamiért sosem veszem rá magam, pedig nagy szükségem lenne rá). A másik pedig a fodrász, ami tényleg érdekel és imádok vele foglalkozni, de csak fizetős képzések vannak. Anya ajánlotta hogy valami szervezősre kéne mennem mert mindig mindent megszervezek és sürgök-forgok. Félek hogy nem szeretném csinálni, vagy esetleg nem bírnék elhelyezkedni, de ez minden esetben fennálló probléma lehet!!?

B verzió: (Abban az esetben ha a Márkot felveszik állandó munkára németbe.) Amint leérettségizem, kiköltözöm a Márkhoz, vele leszek és halasztok egy évet, aztán itt jön a DE! Mivel angolul tanulok 8 éve és ha belegondolok nem megy a legjobban és németül körülbelül 5-ig tudok elszámolni meg köszönni tudok és elfogyott a tudásom. Ennek a következménye, hogy munkát nem tudnék vállalni, mert sehol nem érteném meg még azt sem amit mondanak. Takarítónőként, de inkább bébiszitterként szívesen elvállalnék legalább alkalmi munkákat. Sokkal könnyebb dolgom lenne ha találnék kint magyarokat. Azt meg nem várnám el hogy eltartsanak, sőt nem is engedném.

Az A verzió tűnik ésszerűbbnek, de mégis a B verziót választanám! Rosszul érzem magam, és félek hogy ez miatt elrontanék dolgokat, de elkésve sem lennék, utána is tudnék még tanulni. :)
Mindenesetre várjuk meg a január 31-ét, addigra kiderül hogy felveszik-e. A jelentkezési határidő amúgy is március 31. Megpróbálom január végéig  a töprengést félrerakni a kis fejemben, úgysem tudok addig semmit!

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése